Képességek leírása

• Emlékezet

  A emlékezet teszi lehetővé számunkra azt, hogy képessé váljunk a múlt eseményeit, történéseit, a látott és hallott információkat megőrizni elménkben. Segít minket, hogy korábbról már ismert dolgokat újra felismerjünk, vagy bizonyos emlékeket előhívva képesek legyünk adott helyzeteknek megfelelően viselkedni, problémát megoldani. Külön emlékezeti működésünk van a gyors, rövid távú feladatok elvégzéséhez és a régmúlt események felidézéséhez is. Az emlékezeti tehetségünk gyakorlással fejleszthető, ugyanakkor változatosan működik, pillanatról pillanatra képes minket meglepni.
  
  
  • Munkamemória

    Gyakran képezik gondolkodásunk tárgyát bonyolultabb feladatok megoldásai is. Ehhez azonban szükségünk van egy olyan képességre, mely lehetővé teszi, hogy az adott információ tárolásán túl még műveleteket is tudjunk végezni rajtuk. Itt tehát a szimpla emlékezet kiegészül az inger fel- és szükség esetén átdolgozásával is.
    
    
  • Szókincs

    Az általunk ismert összes szót tartalmazó készletünk, ahol a szavak ismerete nem jelent egyet a szavak használatával, hiszen lehetnek olyan szavak is a szókincsükben, melyeket nem használunk, de ismerünk. Ez utóbbit nevezzük passzív szókincsnek.
    
    
  • Téri-vizuális rövidtávú memória

    Gyorsan elvégzendő feladatokhoz, döntésekhez jó, ha az eltérő tulajdonságú ingereket, melyek a látott térben helyezkednek el, pontosan megjegyezzük. Képesek vagyunk ugyanis meghatározott számú objektumot pontosan leképezni agyunkban, és rövid ideig emlékezetünkben megtartani.
    
    
• Vizuális észlelés

  Azon folyamatok összessége, amelyek segítségével felismerjük, megszervezzük és jelentéssel ruházzuk fel a környezetből érkező látható ingereket. E képességünket jelentősen befolyásolják korábbi tapasztalataink, ismereteink, valamint pillanatnyi hangulatunk, és aktuális szükségleteink is. Ide tartozik a lokalizáció képessége is, mely tárgyak helyzetének meghatározását jelenti.
  
  
  • Vizuális keresés

    A látott környezet aktív megfigyelése egy meghatározott tárgy (a célinger) megtalálása érdekében, melyet különböző más tárgyak, azaz zavaró ingerek vesznek körül.
    
    
  • Téri letapogatás és navigáció

    Memóriánk segítségével képesek vagyunk tárgyak térbeli elhelyezkedését pontosan megjegyezni, majd a felidézett kép segítségével a célnak megfelelő műveletet végrehajtani (pl. útvonalat keresni stb.).
    
    
  • Mentális forgatás

    A képességünk arra, hogy leképezzük elménkben a látott információt és akár több oldalról megtekintsük, vagy ha szükséges átalakítsuk és egyéb műveleteket hajtsunk végre rajta. Ez teszi lehetővé, hogy „lelki szemeinkkel lássuk” (bejósoljuk), hogyan fognak kinézni ezek a tárgyak egy elképzelt, megváltoztatott helyzetben.
    
    
• Problémamegoldás

  Emberi mivoltunk legmagasabb szintű működése a gondolkodás. Egy összetett képesség, melyben szerepe van a pontos észlelésnek, figyelemnek, a megismerésnek, valamint a megfelelően működő emlékezetnek is. Utóbbi segítségével korábbi, hasonló helyzetek hasonló megoldási mintáit idézhetjük fel. Ezen túl szükségesek lehetnek hozzá tanult ismereteink, és olyan egyéb képességek, mint a szabályalkotás, szabálykövetés. Lényeges része a rugalmasság, mely abban segít, hogy problémához illesztve ne csak sablon megoldásokat, de egyedi ötleteket is kipróbáljunk.
  
  
  • Szabályfelismerés

    Az a képesség, hogy egy kifejezett probléma hátterében álló szabályokat, elvárásokat, feltevéseket feltárjuk, vagy korábban megtanult szabályokat alkalmazzunk a problémák megoldásában. A szabályok felismerésekor az egyedi esetek megfigyelésén keresztül következtetünk az általánosan érvényes szabályokra.
    
    
  • Rugalmas gondolkodás

    Környezetünk változásaihoz ezen képességünk segítségével tudunk alkalmazkodni, és a helyzetnek megfelelően reagálni. Ez teszi lehetővé például, hogy az időről-időre megváltoztatott jelszavaink (pl. e-mail, közösségi felület) ne okozzanak számunkra nagyobb problémát.
    
    
  • Tervezés

    A képesség arra, hogy elménkben sorra vegyük az adott feladat vagy helyzet megoldási alternatíváit, és ezen lehetőségek közül a lehető legjobbat válasszuk ki. Ez az „előre gondolkodás” képessége. Magában foglalja a cél eléréséhez szükséges cselekvések kiválasztását, azok megfelelő sorrendjének megállapítását és a cselekvési terv létrehozását. Ilyen például a napirend felállítása.
    
    
• Figyelem

  A figyelem irányítja és pontosítja észlelésünket, valamint optimális feltételeket teremt a információk befogadásához és feldolgozásához. Külső és belső környezetünkből számtalan inger ér bennünket, melyek között szelektálnunk kell. Optimális esetben magunk döntjük el, mely információkat engedjük a figyelmünk körébe. A cél, hogy az adott helyzet szempontjából lényeges információkra fókuszáljunk és a lényegtelen információkat figyelmen kívül tudjuk hagyni.
  
  
  • Figyelmi váltás

    A változó célokhoz, helyzetekhez, körülményekhez folyamatosan alkalmazkodnunk kell, ez a képesség pedig lehetővé teszi számunkra, hogy figyelmünket mindig az aktuális, adott feladatra, célra irányítsuk. Többek között ennek is köszönhető, hogy több, párhuzamosan végzett feladatnál nem keverjük össze az egyes részcélokat, folyamatokat, hanem képesek vagyunk váltani aszerint, hogy éppen mivel kell foglalkoznunk.
    
    
  • Szelektív figyelem

    Az a képesség, hogy a minket érő számos ingerből kiválogassuk a célingereket, más néven azokat az információkat, melyek számunkra az adott pillanatban lényegesek, fontosak.
    
    
  • Megosztott figyelem

    Ahhoz, hogy egynél több tevékenységet egy időben, párhuzamosan tudjunk végezni, a figyelmünket is meg kell tudnunk osztani. Ez gyengítheti a teljesítményünket, viszont elengedhetetlen az élet számos területén. Szerencsére ez gyakorlással fejleszthető.
    
    
• Gyorsaság

  Alapvető, egyszerű vagy begyakorolt feladatok gyors megoldásának képessége.
  
  
  • Feldolgozási sebesség

    Az információ feldolgozásának tempója, amit a pontos észlelés, a koncentráció és a tanult vagy tapasztalt ismeretek tovább gyorsíthatnak. Szoros kapcsolatban áll a munkamemóriával, ezért magasabb szintű, problémamegoldást, tervezést, szabályfelismerést igénylő feladatoknál fontos szerepe van.
    
    
  • Pszichomotoros gyorsaság

    A képességünk arra, hogy gyorsan és folyamatosan hajtsunk végre fizikai, más néven motoros mozgásokat. Ide tartoznak azok a finom mozgások is, mint pl. az ujjak mozgatása.