Az emlőrák megelőzése, szűrővizsgálatok

Az emlőrák a mellben tapintható csomótól az emlő megduzzadásán át különböző bőrelváltozásokig változatos klinikai tünetekkel jelentkezhet. Ezért fontos, hogy ezeket a tüneteket valamennyi nő ismerje, és idejében forduljon orvoshoz, ha ezek bármelyikét saját magán felfedezi!

Az emlőrák szűrővizsgálatai közül a mai napig a legfontosabb az emlő önvizsgálata. Az emlőtumorok kb. 20%-át napjainkban ezzel az egyszerű, mindenki által elsajátítható vizsgálattal fedezik fel. Az emlő önvizsgálatát havonta egyszer mindenképpen ajánlott elvégezni. Ez azért különösen fontos, hogy a nők saját mellük szerkezetét, felépítését jobban megismerjék, így ha baj van, annak felismerése a későbbiekben könnyebb, egyszerűbb lesz számukra. Az önvizsgálat optimális időpontja a menstruáció befejeződését követő néhány nap. Menopauzában levő nőknél célszerű, ha a hónap konkrét napjait/időszakát jelölik ki ugyanígy az emlővizsgálat elvégzésére.

Ha az emlőben csomót tapintunk, aggodalomra még nincs ok! A tapintható csomók csaknem 80%-a jóindulatú, a menstruációs ciklussal összefüggésben megjelenhet, majd eltűnhet rövid időn belül. Rosszindulatú csomók leggyakrabban az emlő külső-felső (a karokkal érintkező, hónaljárok melletti részében) fordulnak elő. Az olyan elváltozásokat, amelyek egy ciklus alatt változatlan formában megmaradnak, mindenképpen célszerű orvosnak megmutatni!

Az emlő önvizsgálatának lépései a következők:

1. A tükör előtt állva, csípőre tett kézzel tekintsük meg az emlőket: ha bármilyen méret-,
   forma-, színbeli eltérést tapasztalunk akár az emlőállományban, akár az emlőbimbó területén, forduljunk orvoshoz!
2. Karjainkat a fejünk fölé emelve keressünk hasonló elváltozásokat!
3. Még a tükör előtt állva emlőinket áttapintva figyeljük meg, nem ürül-e váladék az emlőbimbóból!
4. Fekvő helyzetben, a fejünk alá helyezett jobb karral elhelyezkedve a bal kezünk segítségével tapintsuk át koncentrikus körökben a jobb emlőt és a jobb hónaljárkot csomót, duzzanatot keresve, majd fordított kartartással ismételjük ezt meg a bal emlő esetében is!
5. Álló vagy ülő helyzetben, magasba emelt karral tapintsuk át egyik, majd másik emlőnket és hónaljárkunkat szintén csomót, duzzanatot stb. keresve.

Az emlő fizikális vizsgálata orvos által

Az emlők és a hónaljárok vizsgálatát a fentiekhez hasonló, tapintásos módszerrel végzi az orvos is. 20-40 éves korban is ajánlott az emlő fizikális vizsgálatát 1-3 évente háziorvosunkkal vagy nőgyógyászunkkal elvégeztetni.

Mammográfia, emlő ultrahang

45-64 év közötti nők esetében a legfontosabb szűrővizsgálat az évente végzett mammográfia. Az évente végzett mammográfiás szűrés az az 50 év feletti nők emlőrák okozta halálozását a diagnózis időbeni felállításával mintegy 35%-kal csökkenti! A mammográfiás szűrés előnye, hogy az időben felfedezett, még kis méretű emlődaganat esetében nem szükséges feltétlenül a teljes emlőt eltávolítani.

A mammográfia minimális kellemetlenséggel járó, néhány percig tartó röntgen vizsgálatot jelent. Korlátja, hogy még nem szült, fiatalabb nők kisebb, ún. sűrűbb emlő mirigyállományában a tumorok kb. 20%-át nem mutatja ki, így ezekben az esetekben a vizsgálatot emlő ultrahang készítésével egészítik ki. A mammográfia is optimálisan a menstruáció elmúlását követő napokban végezhető.

Olyan nők esetében, ahol a családban petefészekrák, illetve emlőrák már előfordult, a mammográfiás szűrést célszerű már 30 éves kor körül elkezdeni.

Az emlő ultrahangvizsgálata nem rutin szűrővizsgálat, jelentősége, hogy a mammográfián látott elváltozások mibenléte tisztázható ezzel a módszerrel. Fiatal, még nem szült nőkben a sűrűbb emlőállomány ultrahanggal sokkal jobban vizsgálható, mint mammográfiával, ezért panasz esetén (pl. csomó a mellben) az orvos ezt a vizsgálómódszert választja.

Fotokredit: leaf / 123RF Stock Photo

Az emlő MR (= mágneses rezonancia) vizsgálata fájdalommentes, egy speciális eszközzel végzett vizsgálat. A beteg a vizsgálat alatt egy asztalon fekszik mozdulatlanul. Sugárterheléssel nem jár, előkészületet nem igényel. A vizsgálat alatt zavaró lehet a gép hangos „kattogása”, ez természetes, nem kell tőle megijednünk. Olyan embereknél, akink testében valamilyen fémtartalmú eszköz van (pl. ízületi protézisek, balesetet követően lemeze, pacemaker, piercing) MR vizsgálat nem végezhető!

Szilikonimplantátummal végzett emlőmegnagyobbító műtétet követően a szűrővizsgálat csak emlő MRI-vel végezhető.  Olyan nők esetében, akiknél az emlőrák kialakulásának kockázata kifejezetten nagy (lásd „Az emlőrák kockázati és védőtényezői” című cikkünket), az orvos a mammográfia kiegészítéseként esetleg emlő MR készítését is javasolhatja.

Irodalom:

www. breastcancer.org.

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja a mammográfiás emlőszűrésról és az emlőrák korai diagnosztikájáról (Egészségügyi Közlöny, 2008/10. szám).