A stressz és a vastagbélrák
Az elmúlt ével pszichológiai és orvosi kutatásaiban előszeretettel vizsgált téma legfontosabb eredményeit foglaltuk itt össze. Életmód tanácsokat találhat itt is arra vonatkozólag, mindez hogyan kerülhető el jelenlegi felgyorsult életvitelünk mellett.Szerző: Dr. Czegle Ibolya | Lektor: Dr. Palik Éva
Publikálás dátuma: 2015-10-02
Mindannyiunk családjában, közvetlen környezetében előfordult már, hogy tartós stresszállapotokban, illetve nagyobb érzelmi megterhelést követően valakinél - mindenféle megelőző tünet, illetve családi hajlam nélkül- daganatos betegség, például vastagbélrák alakult ki. Emiatt jogosan vetődik fel a kérdés: okozhat-e a stressz vastagbélrákot?
A stressz biológiai hatásai
A krónikus stresszállapot hatására a szervezetet a mellékvesekéreg ún. stresszhormonokkal, szteroidokkal árasztja el. Ezek ősi, biológiai funkciója, hogy a támadásnak kitett szervezetet „készenléti állapotban” tartsák, ha esetleg menekülni vagy védekezni szükséges. A stresszhormonok mellékhatása, hogy a szervezet erejének, tartalékainak „átcsoportosításával” a szervezet immunfunkcióit (azaz a fertőzésekkel és a szervezetben képződő daganatos sejtekkel szembeni védelmet) csökkentik.
A stressz és a rák kapcsolata - mi szól mellette és ellene?
Az elmúlt harminc évben a stressz és a rák kapcsolatának tisztázására számos vizsgálatot végeztek. Ellentmondásos eredmények születtek. Egyes vírus okozta daganatok (pl. Kaposi-szarkóma és a nyirokrendszeri rákok egy konkrét típusa) és a stressz kapcsolatát sikerült igazolni. Állatmodelleken igazolták továbbá krónikus stressz esetén az örökítőanyag (DNS) hibáit javító folyamatok csökkent működését. Pontos orvosi bizonyíték ma a stressz és a vastagbélrák kapcsolatára nem igazolódott.
Más vizsgálatokban a krónikus stressz által okozott, változatos emésztőszervi tüneteket okozó irritábilis bél szindróma és a vastagbélrák kapcsolatát, de egyértelmű összefüggést igazolni ebben az esetben sem sikerült.
Már kialakult daganatos betegség esetén igazolták azonban, hogy a stressz a stresszhormonok daganatsejtekre gyakorolt közvetlen hatása révén mind a daganatnövekedést, mind az áttétképződést elősegíti.
Ugyanakkor az elmúlt időszakban egy érdekes tanulmány született az Egyesült Államokban arra vonatkozóan, hogy a stressz és a rák (a melanoma és a vastagbélrák) kapcsolatában a stresszhatás „minősége” is számít: míg a negatív hatások (pl. közlekedési dugóban várakozás, munkahelyi stressz) kockázati tényezőt jelentenek, a tevékeny, örömteli életvitel kapcsán jelentkező „pozitív stressz” védő tényezőnek tekinthető. A jelenség biológiai hátterének a kutatót az ún. hypothalamo-szimpatoneurális-adipocyta tengelyre gyakorolt hatást tartják: a hypothalamuszra gyakorolt kedvező, pozitív stresszhatás a zsírszövetben a egyes, a tumorképződésért felelőssé tehető anyagok (pl. egyes hormonok, leptin) termelődését csökkenti.
Mit tehetünk a stressz ellen?
Ha a daganatok és a rák összefüggését ezidáig nem is sikerült egyértelműen igazolni, számos egyéb betegségért lehet felelős a krónikus stressz (pl. magasvérnyomás, szív-ér rendszeri betegségek, gyomor-bélrendszeri panaszok, alvászavarok). Ezért érdemes néhány stresszkezelési stratégiát elsajátítani.
Forrás: 123rf.com
Felsorolunk néhányat:
- rendszeres testmozgás: heti 5x30 perc testmozgás a közérzetet jelentősen javítja, és stresszcsökkentő hatása mellett számos betegség kialakulását is megelőzhetjük vele,
- meditáció és légzési gyakorlatok: figyelemösszpontosításra és nyugodt, mértéktartó gondolkodásra tanítanak,
- kiegyensúlyozott táplálkozás: bőséges reggeli, rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás,
- elegendő alvás,
- minden napi tegyünk valamit, ami örömet okoz.
Ezekkel a technikákkal ha a stressz kiváltó oka nem is szüntethető meg, de hangulatunk, életminőségünk mindenképp sokat javul.
Irodalom
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja a colorectalis daganatok ellátásáról.