A bőrrák jellemzői, típusai

A változatos megjelenésű bőrdaganatok az egész kültakarón kialakulhatnak, rendszerezésük alapját szövettani jellegzetességeik képezik. Léteznek

• hámeredetű daganatok (basalioma, lapámrák)
• a festéktermelő sejtekből kiinduló  daganatok (melanoma)
• bőrre lokalizálódó lymphomák, melyek a bőr bizonyos immunsejtjeiből (lymphocyták) eredeztethetők.

Megkülönböztetünk úgynevezett. rákmegelőző állapotokat is: ezalatt olyan bőrelváltozásokat értünk, amelyekből idővel nagy valószínűséggel, vagy biztosan rosszindulatú elváltozás alakul ki, ezért fontos az időben történő felismerésük és mielőbbi kezelésük. A leggyakoribb rákmegelőző állapot a solaris keratosis, mely középkorú, világos bőrű embereknél, általában a napfénynek kitett területeken jelentkezik leggyakrabban (homlok, arc, tar fejtető, fülek, alkarok, kézhátak). A szolárium használata és a túlzott napozás következtében már fiatalabb betegeknél is találkozhatunk vele.  Általában lencsényi-ujjbegynyi, nem éles szegélyű, halvány piros, rózsaszín, felületén finoman vagy erőteljesen hámló, néha egész vaskos, kemény, megvastagodott hámmal fedett plakk formájában látható, mely időnként viszkethet.

Fotó: shutterstock.com

Hám eredetű daganatok

Basalioma (carcinoma basocellulare): a leggyakoribb bőrrákféle, mely a hám legalsó sejtsorából indul ki. Áttétet gyakorlatilag nem ad, de környezetét roncsolja. Megjelenése nagyon változatos, általában halvány piros, rózsaszín, enyhén gyöngyházfényű, felülete gyakran hámló. Sokszor tágult hajszálerek láthatók a tumorban, néha pedig pigmentet is előfordul benne. Ülhet a bőr szintjében, vagy előemelkedhet abból. Fájdalmatlan, lassú növekedést mutat, és kifekélyesedésre is lehet hajlamos. Az esetek kb. 80%-ában az arcon helyezkedik el.

Spinocellularis carcinoma (laphámrák): az elszarusodó laphám sejtjeiből kiinduló, gyors növekedést mutató, változatos megjelenésű daganat, mely általában a fénynek kitett, napkárosodott bőrfelületen jelentkezik, de időnként máshol is kialakulhat (pl. égési hegben, röntgen besugárzott területen, krónikus sebekben). Piros, rózsaszín, vagy szürkésbarna elváltozás, felületén finomabb-durvább hámlással, pörkösödéssel. Kifekélyesedésre szintén hajlamos. Fájdalmatlan, környezetét roncsolja, ezenkívül áttétet is képezhet.

Melanocyter daganatok

Melanoma malignum: A hám festéktermelő sejtjeiből kiinduló daganat, mely a bőrön kívül ritkán más szerveken is előfordulhat (pl. szem, bél), illetve köröm alatt is megjelenhet. Kialakulásának háttere nem tisztázott teljesen, jelen tudásunk szerint fokozott kockázatot jelent a gyakori, gyermekkorban bekövetkezett napégés, a vörös, szőke haj, a világos bőr. Az esetek kb. 10%-ban találkozunk genetikai háttérrel (családi halmozódás), és kialakulhat hormonális változásra is (pl. terhesség). Változatos színű, barnás-fekete, vagy néhol vöröses- lilás, máskor éppen világosabb területeket tartalmazó, általában aszimmetrikus, szabálytalan szegélyű elváltozás, mely a széli rész irányába vagy előemelkedően terjed, máskor éppen ellenkezőleg visszahúzódást, zsugorodást tapasztalunk.

Mindenképpen melanoma gyanúját kelti, ha korábban meglevő anyajegy színében, nagyságában, alakjában változás következik be, illetve ha ép bőrön alakul ki egy szabálytalan pigmentált folt, vagy növedék. Szubjektív panaszt nem okoz, ritkán enyhe viszketés vagy érzékenység jelentkezhet – sokszor ez hívja fel a figyelmet a kialakuló melanomára. A diagnózis felállítása a gyanús elváltozás sebészeti eltávolítását követő szövettani vizsgálat feladata, a kezelés és a prognózis pedig a szövettani eredmény függvénye. A felületesen terjedő melanomák túlélése 100%-os lehet, míg a vastag, mélyre terjedő esetekben a gyors áttétképzés miatt ez az arány 20-50%-ra csökken.

Lymphomák

A bőr lymphomái kizárólag szövettani vizsgálattal diagnosztizálhatók megbízhatóan (limfociták felszaporodása jellemzi), a klinikai megjelenésük ugyanis rendkívül változatos - egyéb kórképeket utánoznak, máskor teljesen jellegtelen klinikai megjelenéssel bírnak, és csak indirekt jelekből lehet következtetni  a háttérben lévő rosszindulatúfolyamatra.

Irodalom

Update of the European guidelines for basal cell carcinoma management.

Trakatelli M, Morton C, Nagore E, Ulrich C, Del Marmol V, Peris K, Basset-Seguin N; BCC subcommittee of the Guidelines Committee of the European Dermatology Forum.

Eur J Dermatol. 2014 May-Jun;24(3):312-29. doi: 10.1684/ejd.2014.2271.

PMID: 24723647

Evidence- and consensus-based (S3) Guidelines for the Treatment of Actinic Keratosis - International League of Dermatological Societies in cooperation with the European Dermatology Forum - Short version.

Werner RN, Stockfleth E, Connolly SM, Correia O, Erdmann R, Foley P, Gupta AK, Jacobs A, Kerl H, Lim HW, Martin G, Paquet M, Pariser DM, Rosumeck S, Röwert-Huber HJ, Sahota A, Sangueza OP, Shumack S, Sporbeck B, Swanson NA, Torezan L, Nast A.

J Eur Acad Dermatol Venereol. 2015 Sep 14. doi: 10.1111/jdv.13180. [Epub ahead of print]

PMID: 26370093

Current status and future directions of molecularly targeted therapies and immunotherapies for melanoma.

Miller DM, Flaherty KT, Tsao H.

Semin Cutan Med Surg. 2014 Jun;33(2):60-7. Review.

PMID: 25085663