Hogyan befolyásolja táplálkozásunk a nyugdíjas éveinket?

Számos tudományos vizsgálat kutatta és kutatja az életmód, valamint a különböző krónikus betegségek közötti lehetséges kapcsolatokat.

Az életkor a krónikus betegségek, mint például a különböző szív- és érrendszeri kórképek, a daganatos betegségek, valamint a kognitív funkciók romlása esetén is fő kockázati tényezőnek számít, de ennek egyik oka az is lehet, hogy az élet során történt helytelen életmódbeli szokások következményei akkorra összegződnek. Például az elhízás egyik következménye gyakran a magas koleszterinszint, ami hosszútávon az érelmeszesedés (annak az erek belső felületén zsírfelszaporodással járó változatának) egyik fő kockázati tényezője. Ez amiatt lényeges, mivel az érelmeszesedés okozhat infarktust, agyvérzést, stb.

A középkorúaknál mért koleszterinszint, a testtömeg és az időskori következmények összefüggései

Egy több évtizedes utánkövetéses vizsgálat szerint a középkorúak kisebb szérum koleszterinszintje hosszabb élettartamot, és összességében jobb életminőséget jelenthet időskorukra, más kutatás során a középkorú emberek emelkedett szérum koleszterinszintje és az időskori demenciák megjelenésének kockázata között egyértelműnek tűnő összefüggést találtak. A 30-40 éves életkorban fennálló elhízás jelentősen növelheti az időskorban jelentkező elbutulás valószínűségét is. Az elhízás a legtöbb esetben a megfelelő életmóddal kezelhető, és ezáltal a koleszterinszint is kedvezően befolyásolható.

Pozitívan is befolyásolható az életminőség

Több mint 33 000 férfi és nő életmódbeli szokásait (dohányzás, fizikai aktivitás, étrend) és testtömegindexét (BMI) vizsgálták egy kutatásban. Több mint 12 év utánkövetés elteltével azok, akik nem dohányoztak, fizikailag aktívak voltak, és az étrendjük is leginkább hasonlított a mediterrán-jellegű étrendre, kisebb kockázattal rendelkeztek a betegségekkel szemben. A vizsgálat szerint, akiknél mind a négy életmódbeli tényező kedvező volt, legalább 2 évvel élhettek tovább, jó egészségi állapotban, mint azok, akiknél egyik jellemző sem volt igaz.

Fotó: shutterstock.com

A DNS szintjén is számít a táplálkozás minősége

A telomérek a kromoszómákat alkotó DNS-szálak végén lévő rövid szakaszok, amelyek amolyan "védőkupakként" védik a kromoszómákat attól, hogy osztódásuk közben sérüljenek. A telomérek a kor előre haladtával folyamatosan és fokozatosan rövidülnek. Kutatások szerint a rövidebb telomérek összefüggésbe hozhatók a fertőzések, krónikus (például daganatos, szív- és érrendszeri) betegségek okozta halálozás megnövekedett kockázatával az idősebb felnőttekben.

Egy vizsgálat során 4 676 nő táplálkozási szokásait elemezték, és ezzel párhuzamosan megvizsgálták a telomérjeik hosszát. Azoknál a nőknél, akiknek a táplálkozása leginkább hasonlított a mediterrán étrendre, a telomérek hosszabbak voltak, mint azoknál, akiknek az étrendje kevésbé volt mediterrán-jellegű. Ebből az a következtés vonható le, hogy a táplálkozás összefügg az egészséggel és a hosszabb élettel.

A mediterrán diéta és az időskori elbutulás között is több vizsgálat feltételez kedvező kapcsolatot. (Bővebben A mediterrán étrend kedvező hatása az időskori fizikai-szellemi állapotra című cikkben olvashat erről.)

Zárszó

Az életmódunk alapjaiban befolyásolja az időskori életminőséget, ezért érdemes minél egészségesebben élni fiatalon és középkorúan is, mert nem csak az aktuális állapotunkat, de ezzel időskorit is megalapozhatjuk.

Irodalom:

van Vliet P: Cholesterol and late-life cognitive decline. J Alzheimers Dis. 2012;30 Suppl 2:S147-62.

May AM, et al: The impact of a healthy lifestyle on Disability-Adjusted Life Years: a prospective cohort study. BMC Med. 2015 Feb 27;13:39. doi: 10.1186/s12916-015-0287-6.

Crous-Bou M, et al: Mediterranean diet and telomere length in Nurses` Health Study: population based cohort study. BMJ. 2014 Dec 2;349:g6674. doi: 10.1136/bmj.g6674.

European Food Information Council: Active and healthy ageing: the importance of nutrition to add healthy life years. 2014. szeptember 9.