A folyadékfogyasztás hatása az agyműködésre

Nem elhanyagolható a folyadék-, vagyis a vízfogyasztás szerepe. Ha nem iszunk eleget, vérünk besűrűsödik, a szív munkája nehezebb, mert a viszkózusabb (nagyobb súrlódású) vért kell pumpálnia az erekben, amely így lassabban, nehezebben jut el a sejtekhez, így azok nem kapnak elég oxigént, tápanyagot sem.

Szerző: Schmidt Judit | Lektor: Kovács Judit, Dr. Palik Éva
Publikálás dátuma: 2015-07-15

Az ivás okosít?

A szomjúság a testnek egy viszonylag késői reakciója, amely arra késztet bennünket, hogy igyunk. Számos olyan jel van, ami ezt megelőzi, de gyakran nem veszünk róluk tudomást, mert a napi munkánk, tevékenységeink során ezt betudjuk a stressz, a felgyorsult életritmus velejárójának. Ezek a következők lehetnek: fejfájás, fáradtság, memóriazavarok, koncentrációs problémák, száraz bőr, száraz nyelv, kiszáradt szájnyálkahártya, de a vizelet mennyiségének csökkenése, színének sötétedése, szagának intenzívebbé válása is erős figyelmeztetés a szervezet részéről. Még mielőtt ezeket tapasztalnánk, fontos, hogy igyunk (lehetőleg vizet). Ezzel még a gondolkodásunk is fürgébb lesz és nem felejtjük el, hogy például mit hova tettünk.

A vízivás fontossága különösen időskorban kiemelt téma, hiszen, ahogy öregszünk, egyre inkább csökken az a képességünk, hogy időben felismerjük a szomjúság (első vagy később jelentkező) tüneteit. Így vannak ezzel a kisgyerekek is, akiket szintén itatni kell, bár ők még nem is tudják feltétlenül megmondani, ha inni kérnek. Míg azonban egy csecsemő testének nagy része víz, addig egy idős ember szervezetében már fajlagosan csökken a víztartalom. Ezt külső szemmel is láthatjuk a kisebb, nagyobb ráncok megjelenésében.

Fotó: shutterstock.com

Az alábbiakban néhány olyan folyadékfajtáról olvashatnak, amit nem is feltétlenül sorolunk a folyadékbevitelünk elengedhetetlen részéhez, mégis sokan fogyasztják őket, ráadásul belőlük kis mennyiség is jelentős befolyással bír az agyműködésre.

Kávé, koffein

A kávé mostanában a véleményeket igen megosztó italnak számít. Közismert az éberséget fokozó hatása, ami miatt sokan nem mondanának le a napi rendszeres fogyasztásáról. Vérnyomásfokozó hatása miatt sokak számára nem javasolt vagy csak mértékkel, de ma már erről is tudjuk, hogy ez a hatás többnyire csak átmeneti (ráadásul időskorban ez kedvezően is hathat az agyműködésre). Pusztán kávéivástól nem lesz valakinek tartósan magas vérnyomásos betegsége, de természetesen akut esetben a dózis csökkentése vagy koffeinmentes változatra váltás lehet a megoldás.

A kávé ugyanakkor nem csak ilyen módon került a tudományos érdeklődés középpontjába: szinte napról napra bővül azon kutatások köre, amelyek a kávé és az agyműködés javítása, közelebbről a demencia (és az ezzel összefüggő betegségek) kockázatának csökkentését állapítják meg. Az nem minden esetben eldöntött kérdés, hogy ez a pozitívum a koffein vagy a kávébab egyéb összetevői, avagy mindezek együttes hatásának eredménye-e. Az viszont bizonyos, hogy a rendszeres kávéivók jobb kognitív képességekkel rendelkeznek, sokan éppen ezért is fogyasztják szívesen.

Egy amerikai felmérésben azt találták, hogy a vizsgálatban részt vevő 65 és 88 év közötti embereknél, akiknek vérében magas volt a koffeinszint (és ez jelentős mértékben vagy kizárólag kávéból származott), kisebb volt az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata két-négy éves kutatási időtartam alatt. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál az idős embereknél, akiknél már jelentkezett enyhe kognitív károsodás (MCI, mild memory impairment, amely az Alzheimer-kór korai jelének tekinthetők), a mérsékelt kávéfogyasztás (kb. napi három csésze) esetén ez az állapot nem romlott tovább Alzheimer-kórrá vagy legalább is jelentősen később lettek betegek.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a kávé ugyan nem képes 100%-ban megelőzni a betegség kialakulását, de jelentősen képes csökkenteni kialakulásának kockázatát. Ami különösen fontos lehet, ha tudjuk, hogy a betegség és más kognitív működési zavar már a tünetek megjelenése előtt évtizedekkel elkezdődik. Ám ha időben, még fiatalon, megelőző életmódbeli szokásokat veszünk fel (ide tartozik például a rendszeres sport, a rendszeres gyümölcs-, zöldség- és a kávéfogyasztás), időben tehetünk az időskori mentális egészségünkért.

Alkohol

Mind amellett, hogy számos kutatás bizonyítja az alkohol, elsősorban nagy mennyiségben, hosszú távú fogyasztás esetén, agyra (például viselkedésre, memóriára) kifejtett negatív hatásait, mértékletes ivása (napi egy ital vagy kevesebb, mint 15 ml alkohol) mégis pozitívan befolyásolhatja az agy egészségét (a mérsékelt ivók jobb kognitív eredményeket értek az általános kognitív készségek és a pszichomotoros sebesség terén, mint az absztinensek).

Az egyik lehetséges magyarázat erre a paradoxonra az lehet, hogy az alkoholfogyasztás, de elsősorban a bor (vörösbor) ivása számos kardiovaszkuláris kockázati tényező csökkentésével is összefügg (például a HDL-koleszterinszint növelésével, a sejtek inzulin iránti érzékenységének javításával, a gyulladásos reakciók, a vérnyomás, a véralvadás, a plazma homocisztein szintjének csökkentésével stb.), ezáltal csökkentve az agyi értörténések (például az iszkémiás sztrók) kockázatát is. Emellett növeli a társas kapcsolatokban való részvételt (ellazít, csökkenti a szorongást és „oldja a nyelvet”), ami közvetve szintén védőtényezője lehet az időskori szellemi hanyatlás megelőzésének.

Etikai okokból nem kifejezetten mondható ki, hogy az alkoholfogyasztás javasolt a kognitív hanyatlás vagy a demencia időskori előfordulásának csökkentéséhez, csakis akkor, ha olyan jól megtervezett, előremutató, megfigyeléses vizsgálatok születnek, amelyek pontosan meghatározzák az alkohol optimális típusát, mennyiségét és fogyasztásának javasolt időtartamát, miközben ellensúlyozzák az alkohol idegrendszerre kifejtett negatív hatásait. Ilyen vizsgálatra jelenleg még várnunk kell, így továbbra is a mérsékelt, jó minőségű alkohol (elsősorban a flavonoidokban gazdag vörösbor) kulturált (étkezéssel összekötött) fogyasztására kell helyeznünk a hangsúlyt, kiemelve, hogy gyermekeknek, várandós és szoptató anyáknak, valamint bizonyos gyógyszerek szedése mellett továbbra is az absztinencia a követendő.


Irodalom:

European Food Safety Authority (EFSA) Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies (NDA): Scientific Opinion on Dietary Reference Values for carbohydrates and dietary fibre. EFSA Journal, 8(3):1462, 77, 2010. Doi:10.2903/j.efsa.2010.1462

Melyek az Alzheimer-kór rizikófaktorai?

Nestlé Életmód Központ: Nestlé Életmód Iránytű 2012/III.

Barberger-Gateau, P., Raffaitin, C. et al.: Dietary patterns and risk of dementia. The Three-City cohort study. Neurology, 69:1921–1930, 2007.

Chuanhai Cao, David A. Loewenstein et al.: High Blood Caffeine Levels in MCI Linked to Lack of Progression to Dementia. Journal of Alzheimer`s Disease, 30, 559–572, 2012. Doi: 10.3233/JAD-2012-111781

Angela Lunde: Preventing Alzheimer`s: Exercise still best bet. 2008. március 25.

Ganguli, M., Vander Bilt, J. et al.: Alcohol consumption and cognitive function in late life: a longitudinal community study. Neurology, 65(8), 1210-1217, 2005. október 25.

Tiffany F. Hughes, Mary Ganguli: Modifiable Midlife Risk Factors for Late-Life Cognitive Impairment and Dementia. Curr Psychiatry Rev., 5(2), 73–92, 2009. május 1.

Vincenzo Solfrizzi; Francesco Panza et al.: Diet and Alzheimer`s Disease Risk Factors or Prevention. Expert Rev Neurother, 11(5), 677-708, 2011.