Az alkoholos italok fogyasztásának rövid- és hosszú távú hatásai

Korábban nem találkozhattunk az alkohollal a táplálkozási ajánlásokban, mivel a (legális) drogok kategóriájába sorolták addiktív, kedélyállapotot befolyásoló hatása miatt. Mostanában azonban egyre gyakrabban képezi részét a táplálkozástudományi kutatásoknak, beszámolóknak és ajánlásoknak. Ez nagyrészt a mérsékelt alkoholfogyasztás szív-ér rendszeri betegségekkel (kivéve az agyi érkeringési zavarokat) szembeni lehetséges védő hatásának és az ezzel szemben álló, a túlzott alkoholfogyasztásnak a krónikus betegségekre gyakorolt negatív hatásával kapcsolatos kutatásoknak köszönhető.

Az alkoholos italok fajtái és tulajdonságai

Alkoholtartalmú italoknak hívjuk a különböző mennyiségű etil-alkoholt tartalmazó italokat, amelyek azon túl, hogy energiát szolgáltatnak, befolyásolják a fizikai és szellemi reakciókat. Több fajtájukat ismerjük, amelyek közül legismertebbek a sörök (2-7% alkoholtartalommal), a borok (10-18% alkoholtartalommal), a pálinkák (38-70% alkoholtartalommal) és a likőrök (18-40% alkoholtartalommal).

• A sör búza- vagy árpamalátából, vízből, komlóból készült, sörélesztővel erjesztett szénsavdús ital. Színük alapján világos, félbarna és barnasöröket különböztetünk meg egymástól.
• A bor a szőlő kipréselt levének, a mustnak az alkoholos erjesztéséből keletkezett ital. Létezik fehér, rosé, valamint vörösbor (utóbbi héjon erjesztéssel nyeri el jellegzetes színét, aromáját és előnyös élettani hatásait). Cukortartalmuk alapján tovább csoportosíthatóak száraz, félszáraz, félédes és édes borokra. Szénsavas bornak is hívják a pezsgőt (a bor erjedése közben keletkezett szénsavat tartalmaz), a habzóbort, valamint a gyöngyöző bort (borhoz mesterségesen adott szénsavat tartalmaz).
• Az égetett szeszesitalok, desztillálással/lepárlással készülnek a nagyobb alkoholtartalom elérése érdekében általában gabonafélékből és egyéb növényi eredetű nyersanyagokból. A legismertebb csoport a pálinka, amely gyümölcsből, a brandy, amely borból; a whiskey és a gin, amely gabonákból; a rum, amely melaszból; a vodka, amely gabonafélékből vagy burgonyából; a tequila, amely agavéból vagy kaktuszból; illetve egyéb likőrök, amelyek gyümölcsökből is készülhetnek. Likőröknek nevezik azokat a szeszitalokat, amelyek alkoholon, vízen, természetes vagy mesterséges zamatanyagokon kívül még jelentős mennyiségben cukrot (100 g/l) is tartalmaznak.

Az alkohol a májban bomlik le (metabolizálódik és 7 kcal-át szolgáltat grammonként. Általában a vér alkoholszintje 30-60 perccel a fogyasztás után éri el a maximális szintet és a szervezet óránként 10-15 gramm alkoholt képes lebontani. Az alkohol megváltoztatja a központi idegrendszer működését. A nagyobb nagymértékű alkoholfogyasztás (amikor a véralkoholszint a 0,4 százalékot eléri) halálos is lehet, ugyanúgy, mint a hosszú távú, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás.

Az alkoholfogyasztás hatásai a véralkoholszint mértékének függvényében

Normál tudatállapot: kb. 0,5 ezrelék alatt semmiféle jelet nem tapasztalunk, a tudatállapot normális.

Eufórikus állapot: kb. 0,3-1,2 ezrelékpont között az illető kissé felszabadulttá, derűssé válik, több beszéd jellemzi. A precíziós mozgások labilissá válnak.

Izgatottság: kb. 0,9-2,5 ezrelékig alakul ki, amikor a hangulatot már nem felszabadultság, inkább ingadozás jellemzi. Az egyén akár olyan dolgokat is tehet, amit józan állapotban nem. A reflexek lassulnak, romlik az érzékelés, valamint a felfogás képessége, súlyosabb esetben emlékezetkihagyás is előfordulhat. Az egyensúly észrevehetően labilissá válik.

Zavarodottság: kb. 1,8-3,0 ezrelék közötti állapot, melynek során a mozgáskoordináció már elég bizonytalan, és romlik a tájékozódás képessége is. A cselekvés szándékai nem egyértelműek. Rosszullét jelentkezhet: fejfájás, hányinger, vagy akár hányás is. Az egyénre levertség, valamint rossz artikuláció is jellemző.

Aluszékonyság: kb. 2,5-4,0 közötti ezrelékpontok esetén áll fent ez az állapot. Lassú mozdulatok, koordinálatlan mozgás jellemző, valamint a reakcióidő is nagyon elhúzódhat. Fokozott rosszullét, hányás, vizelettartási nehézségek jelentkezhetnek. Súlyosabb esetben a személy akár bármilyen pozícióban képes elaludni.

Kómás állapot: kb. 3,5-5,0 ezrelékig terjedő állapot. Teljes eszméletvesztés, kórósan alacsony testhőmérséklet, koordinálatlan légzés és keringés, rosszabb esetben légzésleállás és fulladásos halál is fennállhat.

Halál: a durván 5 ezrelékpont feletti véralkoholszint súlyos alkoholmérgezést okoz, túlélni gyakorlatilag lehetetlen.

Az alkoholos italok világszerte átlagosan az energia-bevitel 2,3%-át teszik ki. Ez az északi skandináv népeknél 10%, míg az iszlám területeken 0%.

Forrás: 123rf.com

Az alkoholfogyasztás egészségre gyakorolt hatásai

Számos tanulmány célozta meg az alkoholfogyasztás szív-érrendszerre, cukorbetegségre, illetve daganatos betegségekre gyakorolt hatásait.

• A túlzott alkoholfogyasztás bizonyítottan növeli a száj-, a garat-, a gége-, a nyelőcső-, a vastag- és végbél- (férfiaknál), valamint a mellrák kockázatát. Ezen kívül valószínűsíthetően növeli a máj-, illetve nőknél a vastag- és végbélrák kockázatát.
• A májzsugor (cirrózis) kialakulásának legnagyobb részéért szintén az alkoholizmus felelős.
• A mérsékelt mennyiségű alkoholfogyasztás (férfiaknál napi 2, nőknél 1 ital), különösen a jó minőségű vörösborok fogyasztása a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát csökkentheti. A túlzott alkoholfogyasztás azonban közvetlen szívizom károsító hatása révén szívelégtelenséghez vezethet.
• A tartós alkoholfogyasztás krónikus hasnyálmirigy-gyulladáshoz vezethet, amelyet heveny fellángolások kísérhetnek. A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás szövődményei közé tartoznak az emésztési rendellenességek, a felszívódási zavarok, valamint a cukorbetegség.
• A túlzott alkoholfogyasztás különböző idegrendszeri- és agyi funkciós zavarokat is okozhat. A Wernicke-Korsakoff szindróma, amely elsősorban a B₁-vitamin hiányából eredő, az agy speciális területeinek elsorvadásával járó összetett állapot, gyakori kísérője a krónikus alkoholizmusnak. A Wernicke-Korsakoff szindróma talaján kialakult, súlyos anterográd amnézia (A traumát követő új események kódolásának, tárolásának és előhívásának zavara.) az alkoholfüggők kevesebb, mint 1%-ánál fordul elő, viszont az enyhe anterográd amnézia (pillanatnyi emlékezetkiesés) igen gyakran fellelhető az alkoholfüggő egyéneknél.
• Az alkoholfüggőknél előforduló agyi funkciós zavarok közé tartozik továbbá a problémamegoldó képesség-, a tanulás-, valamint a memória romlása, illetve a figyelmetlenség is.
• A krónikus alkoholfüggőségben szenvedőknél gyakran fordul elő alvási rendellenesség, elalvási nehézség, valamint az éjszaka második felében fellépő gyakori ébrenlét.
• Az alkoholfüggők 15%-a perifériás neuropátiától, különösképpen zsibbadtságtól, álérzékeléstől, járási és egyensúlyzavaroktól szenved.
• A mérsékelt alkoholfogyasztás (férfiaknál napi 2, nőknél 1 ital) csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. Ikervizsgálatok alapján a kockázatcsökkenés a 40-50%-ot is elérheti. Napi 3 vagy több ital fogyasztása esetén a cukorbetegség kialakulásának kockázata viszont nő, ilyenkor hasnyálmirigy eredetű cukorbetegség alakulhat ki.

Azt azonban fontos kihangsúlyozni, hogy amennyiben valaki eddig nem fogyasztott alkoholt, a lehetséges kockázatcsökkenés miatt ne kezdje el! A kockázatcsökkentés más módszerekkel is elérhető.

Az sem mindegy, hogy hogyan alkoholizálunk!

Egy amerikai kutatók által végzett, egereken történt vizsgálat az alkoholfogyasztás körülményeit vizsgálta a vérzsírszintek tükrében. Három csoportra osztották a vizsgált egereket: a kontroll csoport nem kapott alkoholt, a második csoport a napi mérsékelt alkoholfogyasztást modellezte (a hét minden napján napi két italnak megfelelő alkoholmennyiséget kapott), míg a harmadik csoport a hétvégi tivornyázás hatását demonstrálta (kétnapi, nagy mennyiségű, 7 pohárnak megfelelő alkoholmennyiséget fogyasztva).

A vizsgálat eredményei: A „rossz” LDL-koleszterin szintje: a napi mérsékelt mennyiségű alkoholt fogyasztó csoportnál 40 százalékkal csökkent az alkoholt nem fogyasztó kontrollokhoz képest, míg a hétvégi nagyivóké 20 százalékkal nőtt.

A „jó” HDL-koleszterin szintje mind a mérsékelt, mind a nagyivóknál növekedett.

Az ateroszklerotikus plakkok térfogata és a plakkokat beszűrő, gyulladásos immunsejtek száma a mérsékelt ivóknál csökkent, a nagyivóknál pedig nőtt.

A nagyivók háromszor annyi súlyt szedtek fel, mint a mérsékelt ivók, és kétszer annyit, mint a kontrollcsoport tagjai. A legkevesebb hízást tehát a mérsékelt ivók produkálták.

A kutatás végeredménye tehát: a mérsékelt ivás csökkenti az érelmeszesedés és a szívbetegségek másik kockázati tényezője, az elhízás kockázatát, míg a hétvégi nagyivás – az amerikaiak 15 százaléka ebbe a csoportba tartozik – mindkét kockázati tényezője előfordulási valószínűségét növeli.

Összefoglalásként elmondható, hogy a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás növeli a daganatos betegségek, valamint a májbetegségek kockázatát is, így mindenképpen kerülendő. Egyes életszakaszokban, mint például várandósság, szoptatás, gyermek- és fiatalkor, valamint egyes akut- vagy krónikus betegségek esetében az alkoholfogyasztás szintén kifejezetten kerülendő. Az egészségi kockázaton túl a túlzott alkoholfogyasztás rontja a szociális kapcsolatokat, a munkában való elhelyezkedés, illetve az ezzel járó elszegényedés lehetőségét.

Irodalom:

Liu,W., Redmond, EM., Morrow, D., Cullen, JP.: Differential Effects of Daily-Moderate Versus Weekend-Binge Alcohol Consumption on Atherosclerotic Plaque Development in Mice. Atherosclerosis, 2011.

World Cancer Research Fund and American Cancer Research Institute: Food, nutrition, Physical Activity, and the Prevention of Cancer: a Global Perspective. Washington DC, AICR, 2007.

Heffernan, T. M.: The impact of excessive alcohol use on prospective memory: a brief review." Curr Drug Abuse Rev, 1 (1). 36–41, 2008..

Marc A. Schuckit: Alcohol-use disorders. Lancet, 373, 492–501, 2009.

Sara Arranz, Gemma Chiva-Blanch Palmira Valderas-Martínez  et al.: Wine, Beer, Alcohol and Polyphenols on Cardiovascular Disease and Cancer, Nutrients, 4, 759-781, 2012.