A vastag- és végbélrák kockázati és védőtényezői

Ebben a cikkben a vastag-és végbélrák legfontosabb genetikai, környezeti és életmódbeli hajlamosító tényezőit, kockázati tényezőit foglaljuk össze. Emellett áttekintjük azokat a védőtényezőket, amelyek a betegség kialakulásának esélyét csökkentik. Kérjük, töltse ki részletes kérdőívünket, és megtudhatja, hogy ezek közül melyek vonatkoznak Önre.

Szerző: Dr. Borbényi Erika | Lektor: Dr. Czegle Ibolya
Publikálás dátuma: 2015-10-01

A vastag- és végbélrák kockázati és védő tényezőinek áttekintése azért fontos, mert - természetesen bármely más betegséghez hasonlóan - itt is számos olyan kockázati tényezővel kell számolnunk, amelyek megfelelő életvitellel, esetleg életmódváltoztatással elkerülhetők.

A kockázati tényezőket emiatt két csoportra osztottuk. Először tárgyaljuk azokat a tényezőket, amelyeket befolyásolni ugyan nem tudunk, de ismeretük mégis nagyon fontos, hiszen ha ezek valamelyike fennáll, időben elvégzett szűrővizsgálatokkal a betegség fennállása hamar, még gyógyítható stádiumban kiderül. Ezt követően a fent már említett, életmódváltoztatással elkerülhető kockázati tényezőkről lesz szó. Végül összefoglaljuk, melyek a vastag- és végbélrák kialakulásával szembeni legfontosabb védőtényezők.

Kockázati tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni

Életkor

A vastag- és végbélrák kialakulásának esélye az 50. életév betöltését követően hirtelen megnő. Az Egyesült Államokban minden tíz vastag-, illetve végbélrákban szenvedő betegből kilenc 50 éven felüli.

Korábbi polypok, illetve korábbi vastag- vagy végbélrák

Mind a korábbi polypok (különösen, ha több is volt belőle), illetve egy korábbi, fiatal életkorban kialakult vastag- vagy végbélrák (akkor is, ha eltávolították) fokozott kockázatot jelent a betegség kialakulására.

Gyulladásos bélbetegségek

A gyulladásos bélbetegségek elnevezés két betegséget, a Crohn-betegséget és a colitis ulcerosát (fekélyes vastagbélgyulladás) jelenti. Mindkét betegség a vastagbél különböző szakaszainak visszatérő, gyulladásos állapotaival jár. Mind a Crohn-betegség, mind a colitis ulcerosa fokozott kockázatot jelent a vastag-, illetve végbélrák kialakulására. Fontos megemlítenünk, hogy a napjainkban gyakran diagnosztizált, a krónikus stressz miatt gyakran kialakuló irritábilis bél szindróma nem gyulladásos bélbetegség, így a vastag- és végbélrák kialakulásával való kapcsolata ezidáig nem bizonyított.

Családi halmozódású vastag- és végbélrák, polyposis szindrómák

Ezek az elváltozások az összes vastag- és végbélrák néhány százalékát adják csupán, de akiben előfordul, a betegség kialakulásának esélyét jelentősen megnövelik. Ezekről az elváltozásokról részletesen „A vastag-és végbélrák jellemzői, típusai” című cikkben írunk.

Etnikai hovatartozás

Az afro-amerikaiak és az askenázi zsidók körében a vastag- és végbélrákok előfordulása gyakoribb. Askenázi zsidók esetében az ezért felelős pontos genetikai eltérés is ismert már.

Testmagasság

A magasabb emberek esélye vastagbélrák kialakulására nagyobb. Ennek oka nem pontosan ismert, de feltételezik, hogy a nagyobb testmagasság elérésében szerepet játszó hormonok és faktorok egyes daganatos sejtek kialakulását is elősegíthetik.

Életmód-változtatással befolyásolható kockázati tényezők

Táplálkozás

A vörös húsokban (marha, sertés, birka) gazdag étrend, illetve a vásárláskor konyhakész hústermékek (löncshús, hotdog, hamburger, bolognai spagettiszósz) egyértelmű, bizonyított kockázati tényezőt jelentenek. A húsok bármilyen, magas hőmérsékleten történő előkészítése (grillezés, olajon sütés) olyan égéstermékek fokozott képződéséhez vezethetnek, amelyek a vastag- és végbélrák kialakulásának esélyét fokozzák. A daganatok kialakulását befolyásoló táplálkozási szokásokról olvasson többet erről szóló cikkünkben.

Forrás: shutterstock.com

Mozgásszegény életmód, túlsúly

Mind a mozgásszegény életmód, mind a túlsúly fennállása esetén fokozott a kockázat vastag- és végbélrák kialakulására. A normálisnál nagyobb testtömeg különösen férfiak esetében jelent fokozott kockázatot.

Dohányzás

A tüdőrák és a dohányzás közötti összefüggés széles körben ismert ugyan, de az elmúlt évtizedek kutatási eredményei számos más daganatos betegség, köztük a vastag- és végbélrák  és a dohányzás összefüggését is igazolták.

Alkohol

A túlzott mértékű alkoholfogyasztás is kockázati tényező. Ahhoz, hogy a vastag-, illetve végbélrák kialakulásának esélyét ne fokozzuk, a férfiak napi alkoholfogyasztását legfeljebb napi kettő, a nőkét legfeljebb napi 1 alkoholos italra kell korlátozni.

2-es típusú cukorbetegség

Az elmúlt években igazolódott a kapcsolat a 2-es típusú cukorbetegség és a vastag-. illetve végbélrák kialakulása között. Már kialakult vastag- és végbélrák esetében a 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegek prognózisa, életkilátásai is rosszabbak.

Védőtényezők

Táplálkozás, mozgás, testtömeg

A gyümölcsökben, zöldségekben és rostokban gazdag étrend, amely a napi rendszeres székürítést is biztosítja, csökkenti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. A heti legalább 5x30 perc testmozgás, illetve a normális testtömeg elérése fontos védőtényezők, amelyek pusztán életmódváltoztatással elérhetők. A táplálkozásról bővebben erről szóló cikkünkben olvashat.

Vitaminok és ásványi anyagok

Az elmúlt években a különböző multivitamin-tartalmú készítmények rákmegelőző hatásának kimutatására számos vizsgálat készült. Egyes multivitamin-készítmények, a kalcium és a D-vitamin, a magnézium, illetve a folsav vastag- és végbélrákot megelőző hatásáról születtek adatok pro és kontra egyaránt. Egyik fenti vitaminról és ásványi anyagról sem sikerült azonban egyértelműen kimutatni rákmegelőző hatást.

Aspirin és más gyulladáscsökkentők

Az NSAID-ok (nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek, ide tartozik az aspirin is) széles körben használt, főként fájdalom-és lázcsillapításra használt gyógyszerkészítmények. Az aspirin mellett a naproxenről és az ibuprofenről is igazolták vastag- és végbélrákkal szembeni védő hatását. Ezen gyógyszerek tartós szedése azonban súlyos mellékhatásokat (pl. gyomorvérzés) okozhat, ezért ha szedésük egyéb okból nem indokolt, pusztán daganatmegelőzés miatt rendszeres használatuk értelmetlen.

Posztmenopauzális hormonpótlás, hormonális fogamzásgátlás

A posztmenopauzális hormonpótlásról ismert ugyan, hogy a vastag- és végbélrák kialakulásának esélyét csökkenti, de amennyiben ez a betegség a hormonpótlás mellett kialakul, jóval agresszívebb formában jelenik meg. Emellett az emlőrák kialakulásának esélyét is fokozza, így posztmenopauzális hormonpótlást daganatmegelőzés céljából alkalmazni értelmetlen.

Azok a nők, akik legalább öt éven keresztül használtak fogamzásgátló tablettát, kisebb kockázattal rendelkeznek a vastag- és végbéldaganatokat illetően. A tartós szedés jobban csökkenti a kockázatot, mint a rövidebb időtartamú. A háttérben nagy valószínűséggel az áll, hogy a fenti hormontabletták csökkentik egyes, az emésztés során felszabaduló vegyületek szintjét a testben, amelyek felszaporodva a bél nyálkahártyájának sejtjeinek rosszindulatú elfajulását okozzák. Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról a tényről sem, hogy a fogamzásgátló tabletták káros hatásokkal is rendelkeznek, ezért szedésük előtt mindig mérlegelni kell a várható kockázat-haszon arányt.

Irodalom

www.cancer.org

www.daganatok.hu

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja a colorectalis daganatok ellátásáról.

Altekruse SF, Kosary CL, Krapcho M, Neyman N, Aminou R, Waldron W, Ruhl J, Howlader N, Tatalovich Z, Cho H, Mariotto A, Eisner MP, Lewis DR, Cronin K, Chen HS, Feuer EJ, Stinchcomb DG, Edwards BK (eds).: SEER Cancer Statistics Review, 1975-2007, National Cancer Institute. Bethesda, MD, 2010.

Freedman AN, et al.: Colorectal cancer risk prediction tool for white men and women without known susceptibility. J Clin Oncol, 27(5):686-693, 2009 Feb 10.

Pischon T et al.:  Body size and risk of colon and rectal cancer in the European Prospective Investigation Into Cancer and Nutrition (EPIC). J Natl Cancer Inst, 98(13):920-931, 2006 Jul 5.

Adams KF et al.: Body mass and colorectal cancer risk in the NIH-AARP cohort. Am J Epidemiol, 166(1):36-45, 2007 Jul 1.

Butterworth AS, Higgins JP, Pharoah P.: Relative and absolute risk of colorectal cancer for individuals with a family history: a meta-analysis. Eur J Cancer, ;42(2):216-227, 2006 Jan.

Siddiqui AA.: Metabolic syndrome and its association with colorectal cancer: a review. Am J Med Sci, 341(3):227-231, 2011 Mar.

Ahmadi A, Polyak S, Draganov PV.: Colorectal cancer surveillance in inflammatory bowel disease: the search continues. World J Gastroenterol, 15(1):61-66, 2009 Jan 7.

Jasperson KW, Tuohy TM, Neklason DW, Burt RW.: Hereditary and familial colon cancer. Gastroenterology, 138(6):2044-2058, 2010 Jun.

Levin B et al.: American Cancer Society Colorectal Cancer Advisory Group; US Multi-Society Task Force; American College of Radiology Colon Cancer Committee. Screening and surveillance for the early detection of colorectal cancer and adenomatous polyps, 2008: a joint guideline from the American Cancer Society, the US Multi-Society Task Force on Colorectal Cancer, and the American College of Radiology. Gastroenterology, 134(5):1570-1595, 2008 May.

Leufkens AM et al.: Cigarette smoking and colorectal cancer risk in the European prospective investigation into cancer and nutrition study. Clin Gastroenterol Hepatol, 9(2):137-144, 2011 Feb.

Tsilidis KK et al.: Oral contraceptives, reproductive history and risk of colorectal cancer in the European Prospective Investigation into Cancer and Nutrition. Br J Cancer, 103(11):1755-1759, 2010 Nov 23..

WCRF/AICR Systematic Literature Review Continuous Update Project Report The Associations between Food, Nutrition and Physical Activity and the Risk of Colorectal Cancer.