Hogyan napozzunk? - Amit a napvédő krémekről tudni érdemes

A Földünket érő UV sugárzást feloszthatjuk különböző hullámhosszúságú sugárzásokra. Így - a teljesség igénye nélkül – megkülönböztetünk

• rövidebb hullámhosszúságú UV-B (290-320 nm) és
• hosszabb hullámhosszúságú UV-A (320-400 nm) sugárzást.

A bőrben a fényenergia kémiai energiává alakul, miközben károsító szabad gyökök és gyulladást keltő fehérjék alakulnak ki. Az UV-B sugárzás  túl azon, hogy fokozza a pigment termelődését, erősen gyulladáskeltő és direkt DNS-károsító hatású, míg az UV-A szintén fokozza a melanin termelődését és sötétedését, ezenkívül behatolva a mélyebb bőrrétegekbe, a kötőszöveti rostok károsításáért, ezáltal a bőr korai öregedésért felelős. Szintén az UV-A számlájára írható a napozást követően gyakran jelentkező, napjainkban „napallergiának” nevezett, viszkető kiütésekkel járó elváltozás . (polymorph fényexanthema) kialakulása is.

Az utóbbi évtizedekben a Földet a káros sugárzásoktól védő ózonpajzs jelentősen elvékonyodott, ennek következtében a földfelszínre jutó sugárzás mennyisége is megnövekedett. Mivel számos kutatás bizonyította, hogy a bőrünkön kialakuló bőrdaganatok nagy részéért a napból érkező UV sugarak tehetők felelőssé,  a megfelelő védekezésre különösen fontos hangsúlyt fektetni.

A naptejek rendszeres használata bizonyítottan segít megelőzni a rákmegelőző állapot (solaris keratosis) és a laphámrák kialakulását. Melanoma megelőzésével kapcsolatosan direkt összefüggést még nem találtak, azonban indirekt módon – azaz a gyakori gyermek és serdülőkori napégések megelőzésével –mindenképpen hozzájárul a melanoma előfordulásának csökkentéséhez.

Az emberi bőr a nagyon világostól egészen a fekete színűig többféle bőrtípusba sorolható attól függően, hogy mennyi pigmentet tartalmaz. Ez a pigmentréteg segít természetes úton megvédeni bőrünket az UV sugaraktól, azonban viszonylag gyorsan „kimerül”, így a védelem nélküli tartós sugárzás hatására gyulladás lép fel. A nagyon világos bőrű és hajú embereknél a gyulladás, leégés akár néhány perc alatt is bekövetkezhet, ami a kreol bőr, sötétebb haj esetében hosszabb ideig – akár 30-50 percig is eltarthat.

Fotó: shutterstock.com

Az SPF szám

A naptejeken feltüntetett SPF szám (Sun Protection Factor, azaz fényvédő faktor) azt mutatja meg, hogy az adott fényvédő krémet magunkra kenve hányszor annyi ideig tartózkodhatunk a napon anélkül, hogy bőrünk leégne. Lefordítva ez annyit jelent, hogy akinek a bőre pl. 10 percig bírja az intenzív napsugárzást, és ezt követően lép fel a gyulladás, akkor egy 30-as faktorszámú készítménnyel bekenve 30-szor 10 percig, azaz 5 órán át maradhat a napon a leégés veszélye nélkül. Ez egész napra vonatkoztatott számítás, tehát ennél többet akkor sem tartózkodhat napon, ha újra krémezi magát, és megjegyzendő, hogy faktorszám önmagában csak az UVB elleni védelemről ad információt

Az európai standard szerint a naptejek minimális faktorszáma 6-os, és újabban UV-A szűrőt is tartalmaznak, melynek mennyiségét  csomagoláson is feltüntetik.

Hogyan használjuk a naptejeket?

• Magyarországon az emberek nagy része a Fitzpatrick 2-3-as bőrtípusba tartozik (a bőrtípusok beosztását ebben (link) a cikkünkben olvashatja), ezért az alacsony faktorszámú készítmények (30 SPF alatti) használata nem ajánlott. Az 1-es, 2-es érzékeny bőrtípusúak pedig válasszák inkább a magas – 40, ill. 50+-os naptejeket!
• A tökéletes védelem érdekében először nem a napozás helyszínén kell bekenni magunkat a naptejjel, hanem már kb. 20-30 perccel előtte! A gyártók által feltüntetett SPF védelem akkor érvényes, ha a termékből cm²-ként legalább 2 mg-ot juttatunk fel a bőrre, tehát nem szabad vékonyan krémezni!
• 11 és 15 óra között, amikor a napsugarak derékszögben érik a Földet és legintenzívebb az UVB sugárzás – mindenképpen érdemes kerülni a napon tartózkodást, viseljünk a fejbőrünket védő sapkát vagy kalapot és ajkainkat is védjük a káros sugárzás ellen magas SPF számú ajakápoló stifttel.
• Vízparton, homokos területen, magas hegyekben vagy síeléskor szintén fokozott UV sugárzással kell számolnunk, továbbá ne feledkezzünk meg arról, hogy van néhány tényező, amely csökkenti a fényvédő krémek hatását: így az intenzív izzadás, a ruha dörzsölése, a gyakori fürdőzés, a homokozás - ilyenkor érdemes többször újra krémezni bőrünket.

Fokozott napfény-érzékenység

Bizonyos gyógyszerek (egyes antibiotikumok, vízhajtók, pattanásos bőr kezelésére használatos szerek, stb.) szedése fokozottan érzékennyé teheti bőrünket a napsugárzással szemben. A gyermekek bőre nagyon intenzív fejlődésben van, ezáltal érzékenyebb a napsugárzás hatásaira. A kutatások szerint a gyermekkorban elszenvedett napégések száma összefüggést mutat a későbbiekben kialakuló bőrrák kockázatával, ezért kiemelten fontos ebben a korban a védelem. 1 éves korig speciális – ún. fizikai fényszűrőket tartalmazó – termékek ajánlhatók, melyek a bőr felületén „bevonatot” képezve a káros sugarak nagy részét visszaverik, további előnyük pedig, hogy allergiát, vagy fényérzékenységet sem okoznak.

Napozás során is tartsuk szem előtt a fokozatosság elvét, vagyis türelmesen, lassan szoktassuk hozzá bőrünket az UV sugarakhoz és minden alkalommal használjunk bőrtípusunknak megfelelő, megbízható helyről származó (pl. patikában kapható) fényvédő krémet!

Irodalom:

Green AC, Williams GM, Logan V, Strutton GM. Reduced melanoma after regular sunscreen use: randomized trial follow-up. J Clin Oncol. 2011 Jan 20. 29(3):257-63

Beasley DG, Meyer TA. Characterization of the UVA protection provided by avobenzone, zinc oxide, and titanium dioxide in broad-spectrum sunscreen products. Am J Clin Dermatol. 2010 Dec 1. 11(6):413-21.

Resistance to Water and Abrasion of a Broad-Spectrum Sunscreen: A Prospective, Open-Label Study.Kuhn A, Zahn S, Patsinakidis N, Landmann A, Graef M, Sauerland C, Surber C, Wenzel J.Exp Dermatol. 2015 Oct 6. doi: 10.1111/exd.12869. [Epub ahead of print] No abstract available.PMID: 26440498

Cancers in Australia attributable to exposure to solar ultraviolet radiation and prevented by regular sunscreen use.Olsen CM, Wilson LF, Green AC, Bain CJ, Fritschi L, Neale RE, Whiteman DC.Aust N Z J Public Health. 2015 Oct;39(5):471-6. doi: 10.1111/1753-6405.12470.PMID: 26437734