A bőrrák hajlamosító és védő tényezői

Bőrünk színét meghatározó pigmentek közül a legfontosabb a melanociták (pigment termelő sejtek) által termelt melanin. A melanociták nyúlványaik segítségével átadják a melanint a hám alsó rétegében sorakozó sejteknek, hogy azok felvéve azt, magjuk felett sapkaszerűen tárolják. Ez a pigment nyeli el a környezetből érkező káros UV sugarakat, így védve az alatta fekvő rétegeket az UV sugárzás DNS-károsító hatásától. UV sugárzás hatására a melanin termelése fokozódik, illetve a már meglévő melanin sötétedése is tapasztalható – ez a tulajdonképpeni barnulási folyamat, ami a szervezet részéről tehát egy védekező mechanizmusként fogható fel.

Bőrtípusok

A különböző bőrtípusok nem jelentenek egyforma rizikófaktort a bőrdaganatok kialakulása szempontjából. Az egyes bőrtípusok megkülönböztetésére a bőrgyógyászati gyakorlatban az 1988-ban Fitzpatrick és mtsai. által felállított beosztást használjuk. A rendszerezést az alapján állították fel, hogy az egyes bőrtípusok a nyári szezon első napozása során milyen reakciót adtak 30 perc déltáji napozást követően. A besorolás az alábbi táblázatban látható.

Az I-II bőrtípusúak bőre világos, vörös, vagy szőke hajúak, kék vagy zöld szeműek és legtöbbször szeplősek. A III-IV bőrtípusúaknál sötétebb szőke-világosbarna vagy barna hajjal, kék, zöld vagy barna szemszínnel találkozhatunk, míg a V-VI bőrtípusban a haj-és a szemszín egyaránt sötétbarna vagy fekete.

A bőrrák fokozott kockázatának vannak kitéve a

• A Fitzpatrick I-II bőrtípusú, nehezen, vagy egyáltalán nem barnuló, könnyen napégést szenvedő, szeplős emberek
• nagyszámú normál, vagy atípusos anyajeggyel rendelkezők
• szervtranszplantáltak, immunszuppresszív gyógyszereket szedő betegek

Fotó: shutterstock.com

Napvédelem

A nem-melanoma típusú bőrdaganatokkal kapcsolatban számos kutatás bizonyította, hogy az élet során összeadódó napsugárzás hatása (kumulatív dózis) fokozza azok kialakulásának esélyét, míg a melanoma kialakulásával kapcsolatos kutatások esetében a kapcsolat nem ennyire egyértelmű. Jelen tudásunk szerint melanoma rizikója szempontjából az időszakosan  elszenvedett akut napégés rosszabb hatású, mint a tartós napfényártalom. A napégés kerülése tehát különösen kisgyermek – és pubertás korban kiemelkedően fontos! Ez egyaránt jelenti az UV terhelés minimalizálását (szolárium használatának mellőzése, napsugárzás kerülése a legerősebb UV dózisú órákban – 11 és 15 óra között), valamint fizikai (ruházat, kalap) és kémiai fényszűrők használatát (naptejek).

A naptejek általános használatával összefüggő védő hatást egyértelműen csak a nem-melanoma típusú bőrdaganatokkal kapcsolatban találtak. Melanoma direkt kialakulása esetében a naptejek protektív hatása nem egyértelmű, azonban ha a korai életkorban elszenvedett gyakori napégések megelőzését is fegyelembe vesszük, akkor indirekte mindenképpen védő hatású.

Étrendkiegészítők?

A bőrrákok kialakulásának megelőzésére többféle anyaggal végeztek kutatást.Egy 12 évig tartó utánkövetéses vizsgálatban megállapították, hogy napi 50 mg béta karotinszedésenincs szignifikáns védő hatással a bőrrák kialakulása tekintetében. Hasonló eredményre jutottak a szelén vonatkozásában is: korábban basaliomával vagy laphámrákkal kezelt egyének szedtek napi 200 ug szelét. Az utánkövetésben a basaliomás eseteknél nem találtak változást, a laphámrák előfordulása azonban kissé fokozódott.

Mint látható, a napjainkban is folyó, számtalan kutatás ellenére a melanomának egyetlen hatásos „megelőzése” van, az időben történő sebészi kimetszés. A „jobb nem bolygatni” hozzáállás sajnos számos ember életébe került már, a korai stádiumban nem eltávolított melanoma gyors áttétképzése révén akár fél év alatt is elhalálozáshoz vezethet.

Irodalom

Rogers HW, Weinstock MA, Harris AR, et al.: Incidence estimate of nonmelanoma skin cancer in the United States, 2006. Arch Dermatol 146 (3): 283-7, 2010. [PubMed]

American Cancer Society: Cancer Facts and Figures 2015. Atlanta, Ga: American Cancer Society, 2015. Available online. Last accessed July 1, 2015.

American Cancer Society: Cancer Facts and Figures 2006. Atlanta, Ga: American Cancer Society, 2006. Also available online. Last accessed February 9, 2015.

Gandini S, Sera F, Cattaruzza MS, et al.: Meta-analysis of risk factors for cutaneous melanoma: II. Sun exposure. Eur J Cancer 41 (1): 45-60, 2005. [PubMed]

Elmets CA, Viner JL, Pentland AP, et al.: Chemoprevention of nonmelanoma skin cancer with celecoxib: a randomized, double-blind, placebo-controlled trial. J Natl Cancer Inst 102 (24): 1835-44, 2010. [PMC free article] [PubMed]

Bailey HH, Kim K, Verma AK, et al.: A randomized, double-blind, placebo-controlled phase 3 skin cancer prevention study of {alpha}-difluoromethylornithine in subjects with previous history of skin cancer. Cancer Prev Res (Phila) 3 (1): 35-47, 2010. [PMC free article] [PubMed]

O. Braun-Falco, G. Plewig, H.H. Wolff, W.H.C. Burgdorf: Dermatology, 2nd completely revised edition. Springer, 2000

Green AC, Williams GM, Logan V, et al.: Reduced melanoma after regular sunscreen use: randomized trial follow-up. J Clin Oncol 29 (3): 257-63, 2011. [PubMed]

de Maleissye MF, Beauchet A, Saiag P, et al.: Sunscreen use and melanocytic nevi in children: a systematic review. Pediatr Dermatol 30 (1): 51-9, 2013 Jan-Feb. [PubMed]