A tápláltsági állapot, mint kockázati tényező időskorban

Elhízás: nem csak esztétikai probléma

Az Európai Unió tagállamaiban mintegy 200 millió felnőttet érint a túlsúly és az elhízás összesen. A magyar felnőtt lakosság közel kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, és gyakoriságuk az életkorral nő.

Az elhízás meghatározására a leggyakrabban alkalmazott mutató az ún. testtömeg index (BMI). A WHO (Egészségügyi Világszervezet) definíciója szerint 25 kg/m² feletti BMI értéknél túlsúlyról, 30 kg/m² BMI felett elhízásról beszélünk. A 25 kg/m² feletti BMI a normál testtömegű egyénekhez képest nagyobb egészségi kockázatot jelent. Az elhízás egészségügyi következményeiről bővebb információt itt találhat.

Mi az a viszcerális zsír és miért veszélyes?

A viszcerális zsír a hasüregben a belső szervek között felszaporodó zsírszövet („hasüregi zsírként” is ismert). Az egészség szempontjából különösen káros, ugyanis nem passzív zsírtömegről van szó, hanem egy metabolikusan aktív „szervről”, amely hormonokat, gyulladásserkentő faktorokat, zsírsavakat termel. Ezek a folyamatok nagyon könnyen szív- és érrendszeri problémákat (például érelmeszesedést, magas vérnyomást) okozhatnak, valamint a máj is fokozott zsírraktározásra kényszerülhet, ennek következtében májkárosodás is kialakulhat. A cukorbetegség szempontjából szintén fokozott kockázatot jelent, ugyanis a fentiek következményeként csökkenhet a szervezet inzulinérzékenysége is.

Malnutríció (alultápláltság)

A malnutríció olyan kóros tápláltsági állapot, amely egy vagy több tápanyag hiányának következtében alakul ki, és káros hatással jár a szervezet működésére, a beteg külső megjelenésére, valamint a klinikai és laboratóriumi eredményekre.

Az okok között szerepelhet valamilyen alapbetegség (például daganatos betegségek), valamely okból csökkent étvágy (például depresszió), a kórházi kezelések (például műtét), stb.
Az idősek esetében értelemszerűen ezek az okok halmozódva jelentkezhetnek, hiszen a kor előrehaladtával általában csökken az éhségérzet, valamint gyakoribbak a krónikus megbetegedések és a kórházi tartózkodások.

Az Európai Unióban becslések szerint mintegy 20 millió idős embert érint az alultápláltság veszélye. A fejlett országokban a malnutríció előfordulása mintegy 22,6%, a kórházba került idősek 40%-át, a szociális otthonokban élők 67%-át érinti a malnutríció, vagy annak kockázata.

A demencia és a BMI kapcsolata

A középkorúak elhízása jelentősen növelheti az időskorban jelentkező elbutulás valószínűségét. Azoknál a felnőtteknél, akiknél anyagcsere-rendellenességek (például magasvérnyomás) is társulnak a túlsúlyhoz, elhízáshoz, akár 22,5%-kal gyorsabb lehet a mérhető szellemi hanyatlás, mint a normál testsúlyú, anyagcsere-problémák nélkül élők esetében. A soványság is jelentős kockázatot jelenthet, míg az extrém elhízás (BMI > 40) meglepő módon védő hatású lehet.

Időskorban az emelkedett BMI szintén védő hatású lehet, és inkább az öregkori soványság jelenthet kockázatot a demenciák szempontjából.

A viszcerális zsírból felszabaduló adiponektin nevű hormon emelkedett szintje hozzájárulhat a nők körében az Alzheimer-kór és az egyéb demenciák előfordulásához (a férfiaknál nem találtak ilyen jellegű összefüggést).

A hasüregi zsír mennyisége és egyes funkciók romlása közötti több vizsgálat során találtak összefüggést. Már a 12-18 évesek körében végzett kognitív teszteken mérhető volt a teljesítménycsökkenés. A nők esetében a kapcsolat itt is sokkal szorosabb volt, mint a férfiaknál. Hasonló összefüggést találtak a 70 év alatti idős felnőttek esetében is a kognitív funkciók és a viszcerális zsírtöbblet tekintetében, de érdekes módon ugyanez a 70 év felettiekre már nem érvényes.

Megfelelő étrenddel és fizikai aktivitással elérhető a normál testtömeg, a viszcerális zsír mennyisége a kívánt szinten tartható, ezáltal az ismertetett kockázatok jelentősen csökkenthetők.

Irodalom:

„Fókuszban az egészség”. Sajtóanyag, 2010. április 27.

Emmerzaal, Tim L., Kiliaan, Amanda J., Gustafson, Deborah R.: 2003-2013: A Decade of Body Mass Index, Alzheimer`s Disease, and Dementia. Journal of Alzheimer`s Disease, vol. 43, no. 3, pp. 739-755, 2015.

Nestlé Nutrition Institute: Mini Nutritional Assessment.

EUFIC: Active and healthy ageing: the importance of nutrition to add healthy life years. 9th September 2014.

Thomas M. van Himbergen és mtsai: Biomarkers for Insulin Resistance and Inflammation and the Risk for All-Cause Dementia and Alzheimer Disease. Arch Neurol. 2012;69(5):594-600. doi:10.1001/archneurol.2011.670.

D. H. Schwartz, G. Leonard, M. Perron, L. Richer, C. Syme, S. Veillette, Z. Pausova, T. Paus: Visceral fat is associated with lower executive functioning in adolescents. International Journal of Obesity (2013) 37, 1336–1343; doi:10.1038/ijo.2013.104; published online 25 June 2013.

Dae Hyun Yoon és mtsai: The relationship between visceral adiposity and cognitive performance in older adults.

Archana Singh-Manoux, Sébastien Czernichow, Alexis Elbaz, Aline Dugravot, MSc, Séverine Sabia, Gareth Hagger-Johnson, Sara Kaffashian, Marie Zins, Eric J. Brunner, Hermann Nabi, Mika Kivimäki: Obesity phenotypes in midlife and cognition in early old age. The Whitehall II cohort study Neurology August 21, 2012 vol. 79, no. 8, 755-762.

Nawab Qizilbash, John Gregson, Michelle E Johnson, Prof Neil Pearce, Ian Douglas, Kevin Wing, Prof Stephen J W Evans, Prof Stuart J Pocock: BMI and risk of dementia in two million people over two decades: a retrospective cohort study.